A karácsonyi hagyományok sokszínűségét tekintve Kelet-Franciaország vidékén a legváltozatosabb. Karácsonyi vásáraik közül világhírű Lotharingiában a Szent Miklós karácsonyi parádé (Nancy városában). A Vogések hegyei között a metzi vásár a legnagyobb az országban. A Szt. Jacques téren szép Karácsonyi falu áll, ahol található fából készült, lovacskás körhinta és több, mint 90 falusi stílusú pavilon, amelyben a vidék termékeit árulják mindenféle célra, természetesen nem feledve a hagyományos forraltbort sem, amely népszerű francia karácsonyi ital.
A díszkivilágítás Franciaországban sem maradhat el. Az utcákat több százezer apró aranyszínű égősor kelti életre az ünnepi hangulatot több mint egy hónapon át.
A karácsonyfának inkább csak Elzászban van hagyománya, de ott is már jóval 24-e előtt feldíszítik azt. A fára soha nem kerül ehető dísz.
A szaloncukornak külön története és hagyománya van náluk. Igen náluk is lehet szaloncukrot kapni, ott az édességet nem szaloncukornak, hanem Papillotte-nak nevezik, az aranyos papírba pedig nem zselét vagy cukrot, hanem hagyományosan csokoládét csomagolnak. csak az mégsem teljesen olyan mint a mienk. A francia fondantcukor a szaloncukor ősének és első alapjának említése a XIV. századból maradt ránk. A francia szaloncukor állítólag 1790-ben született úgy, hogy egy lyoni, Papillot nevű cukrászmester
segédje szerelembe esett. A fiatalember úgy próbálta meghódítani rajongása tárgyát, hogy a cukrásmestertől bonbonokat orozott el, azokat szép papírba csomagolta, s az édességbe még apró üzenetet is belegöngyölt, a galád csábító. Midőn Papillot mester megtudja a dolgot, Casanovának mennie kell, ám az ötletet megtartja a csalafinta cukrász: bombonjai csomagolásába kis cédulákon vicceket, találós kérdéseket, érdekes idézeteket rejt. Ez a cukrászmester szálított Németországba és onnan került jó hanánkba is. Arról nem szól a fáma, hogy miért pont karácsonykor divatozik a szaloncukor, de tény, hogy Franciaországban is ekkor telnek meg a szupermarketek vele. A magyaroktól eltérően a franciáknál ebből sosem lett népszokás. Lyon környékén dívott jó ideig, és napjaink globalizált világában terjedt csak el országszerte.
A hagyományőrző családoknál 24-én gyűlik össze a család apraja-nagyja, hogy együtt költsék el a szentmise utáni réveillon-t, az éber vacsorát, hogy hajnalig fenn tudjanak maradni hiszen az ajándékokat szigorúan csak éjfél után lehet kibontani. Ezért lehet látni a filmekben, hogy a gyerekek másnap korán reggel bontogatják a csomagokat.
Az ajándékot a Pére Noel vagyis a Mikulás hozza, náluk nincs külön mikulás nap. A dekorációt még a Betlehemekkel is fokozzák.
Franciaországban december 25-e a hivatalos ünnepnap, ekkor van az igazi ünnepi ebéd, melynek sorrendje: előétel, főétel, sajt, desszert, bor, pezsgő, kávé.
Az előétel főleg füstölt lazac, libamájpástétom, szarvasgomba, délen és a tengerparti területeken kagyló, osztriga vagyis a tenger gyümölcsei.
Főételként főleg töltött szárnyasokat kínálnak: gesztenyével töltött pulyka vagy liba. De mivel szezonja van a vadnak is decemberben, ezért ez sem maradhat le az asztalról.
Sajtokat nem minden esetben tálnak a laktató elő és főételek után.
A minőségi borokat folyamatosan töltögetik és változtatják az ételekhez illően. Fehéret az előételhez, vöröset a töltött húsokhoz, édeset a sajtokhoz kínálnak.
A karácsonyi ízesítésű kávét pedig a desszertek után szervírozzák.
A desszertekről kicsit bővebben ejtenék szót.
A hagyomány szerint minden család elkészíti a nálunk csak fatörzsként ismert kávés-csokis krémmel töltött piskótatekercset a Büche de Noel-t. Itt kibontanak egy üveg pezsgőt is, enélkül nincs is karácsony Franciaországban.
A fatörzs hagyománya a XII. századból ered, mikor a karácsony esték fénypontjaként a ház ura egy frissen kivágott fából vitt be a házba egy ágat. Meglocsolták borral, olajjal és sóval, majd a kislányok vagy feleségek kiváltsága volt, hogy meggyújtsák a fát. Úgy tartották, hogy a fahasáb hamuja megvédi a házat a villámcsapástól és a gonosz ördögi erőktől. Az égő fatörzs hagyománya a XIX. század végéig élt, ettől kezdve már inkább az asztalra helyezték, gyertyával díszítették. Ezt az új szokást egészítette ki a fatörzs-tekercs feltalálása, mely sütemény immár elengedhetetlen tartozéka a karácsonyi asztalnak.
Büche de Noel receptje:
Hozzávalók 12 szelethez:
A tésztához: 6 evőkanál cukor, 6 tojás, 3 evőkanál kakaó, 6 evőkanál rétesliszt, 3 evőkanál rum, késhegynyi szódabikarbóna
A krémhez: 15 dkg cukor, 3 tojás, 3 evőkanál kakaó, reszelt narancshéj, 20 dkg vaj
Elkészítés: A cukrot a tojássárgájával és a szódabikarbónával habosra keverjük, majd beledolgozzuk a kakaót, a lisztet, végül óvatosan belevegyítjük a kemény habbá vert tojásfehérjét is. A masszát akkora, sütőpapírral kibélelt sütőlemezre öntjük, hogy ujjnyi vastag tésztát kapjunk. Kb. 10 perc alatt megsütjük. Tiszta ruhára borítjuk, a papírt lehúzzuk róla és rummal meglocsoljuk. A ruha segítségével többször ki-be tekerjük. Felcsavarva hagyjuk kihűlni. A krémhez a cukrot a tojással és a kakaóval habosra verjük, narancshéjjal ízesítjük, majd gőz fölött sűrű krémmé keverjük. Langyosra hűtjük és kikeverjük a puha vajjal. A szétnyitott piskótatekercset megkenjük a krém felével, összetekerjük, majd kívül is bevonjuk a kakaókrémmel. A krémet villával berovátkoljuk, hogy „fakérget” kapjunk. Szeletelés előtt legalább 8 órára hűtőszekrénybe helyezzük.
A desszertek hagyománya a fatörzsön kívül még abban jelenik meg, hogy 13 féle süteményt készítenek ez jelképezi Jézust és a 12 apostol utolsó vacsoráját. A csemegék száma mindig 13, de háztartásonként változik, hogy pontosan mi is kerüljön a tálakra. Bár mindenhol mást tálalnak az alapanyagok ugyanazok.
Aszalt gyümölcsök négy féle, ezek a négy koldust nevet kapták. A négy szerzetesrendet (dominikánusok, franciskánus, karmelita, augusztinus) szimbolizálják. Az aszal füge Jézus szülőföldjét szimbolizálja.
Friss gyümölcsök közül az alma, körte, narancs, szőlő, mandarin. A jót és rosszat szimbolizáló fehér és nugát krémek a kekszekben, marciánkenyerekben.
Ezeken kívül még készítenek narancsvirágvizes brióst, sajtkrémet, köménymagos kekszet, kandírozott citromot is.
Ezt a gazdag tálat a nagy karácsonyi vacsora után teszik az asztalra és három napig marad ott.
A Provence-i karácsonyi szokások némiképpen eltérnek az ország többi részétől. Például itt a vacsorához nem tálalnak húsételt, hanem ízletes halételeket fogyasztanak mártásokkal,
amihez forralt bort isznak. Specialitásuk közé tartozik az articsókás omlett és itt is
betartják a 13 különböző finomságból álló desszertet.
Étellel búcsúznak a Karácsonytól és az Óévtől is a franciák. Január 6-án a három királyok Jézusnál tett látogatásuk ünnepén (vízkereszt) a pékségekben kapható lesz a Galette des Rois vagyis a királyok kalácsa, amelybe a leveles tészta közé porcelán babát sütnek. A megtalálója papírkoronát tehet a fejére (a sütihez adják már a boltban) és hivatalosan királlyá koronázzák.
Mindenkinek boldog készülődést és békés együtt töltött időt kívánok nektek az ünnepekre és addig is.
A fotókat a Pinterest.com-ról csentem.
.jpg)
