A francia konyha sok alapanyagot használ, de a sajt és a bor nélkül egyik étkezést sem lehet elképzelni.
Az ebéd és a vacsora utolsó fogása a sajt jó kis borokkal, ezét nem meglepő, hogy itt a legmagasabb az egy főre eső fogyasztás ezekből a termékekből. Péter Mayl említett az Egy év Provenceban című könyvében, hogy még a gyerekek is kapnak egy kis bort hígítva, így nyugodtan végig ülik a több fogásos ebédet, vacsorát.
A legfelkapottabb francia sajtok a teljesség igénye nélkül az egyik a Roquefort, ami nem összetévesztendő a Roxfort boszorkány és varázslóképző iskolával. Penésszel átjárt juhsajt ami a falujáról kapta a nevét.
Aztán a Brie a lágy állagú penészsajt a sajtok királya.
Normandiai Cammembert is penésszel borított lágy sajt amit egy gazdaasszony készített Cammembert-ben és szobrot is állított neki az utókor.
A Boursin lágy krémsajt 1963 óta készítik Normandiában. Nevét készítőjéről Francios Boursinról kapta. A tehéntejből készült lágy sajt zöldfűszerekkel, borssal és fokhagymával készül. A fűszeres finomság salátákhoz, szendvicsekre, borokhoz kínálható. Mi magunk is elkészíthetjük egy könnyebb változatát otthonunkban.
Boursin francia krémsajt házilag:
25 dkg jó minőségű francia vaj, 30 dkg juhtúró, 2-3 db. natúr krémsajt, 2-3 gerezd fokhagyma, egy csokor metélőhagyma, bors. A vajat habosra keverjük hozzáadjuk a juhtúrót, a krémsajtokat, az összezúzott fokhagymát és az apróra vágott hagymát, ízesítjük. Végül jól kikeverjük. Pirítós kenyérre kenve, szendvicshez azonnal kínálhatjuk.
A bort nem csak fogyasztjuk, hanem főzünk is vele. A marhahúst például abban kell főzni. Marie Antoinette kedvenc étele a vörösborral ízesített borjúmáj volt. A megfűszerezett és lisztben megforgatott májat vajban hirtelen megsütötték, a zsiradékból kivéve helyére hagymakarikákat és vörösbort tettek amit néhány percig pároltak. Ezt a hagymás levet a májra öntve tálalták.
A borfajtákat végigvenni egy egész könyvet kiadna, ezért csak említésre méltatok pár fajtát. A tramini nagyon illatos emiatt kevesen kedvelik. Ehhez sajátos ételek illenek, mint a sertéscomb, apró kolbász, savanyú káposztával főzött füstölt sonka.
A legismertebb elzászi borvidék Burgundia. Kesernyés, nehéz, de tüzes vörösborok teremnek itt. A burgundi vörösbor 8-10 év után válik éretté.
A legnevesebb bor a beaujolais ami gamay szőlőfajtából készül. Illata banánra, meggyre, és savanyú cukorra emlékeztet. A mi kadarkánk francia megfelelője.
A provence-i borvidéket rose-val köszöntjük. A francia borászatot i.e.6. században a görögök alapozták meg pár tő szőlővel. Provence híres borfajtái: Côtes de Provence, Coteaux d'Aix, Les Baux, Coteaux Varois, Bandol, Palette, Cassis, Coteaux de Pierrevert és Bellet.
A vörös és fehérborai erős karakterűek. A
változatos talajt szilikátos nagy kavicsok borítják ami a
châteauneuf-i terroir sajátos jellemzője. Nappal a kavicsok magukba szívják a meleget és éjjel visszasugározzák a talajba. Ez a
titka ennek a vidéknek és a csodás borainak. A châteauneuf-i vörösbor sűrű, gyümölcsös, fűszeres, magas alkohol tartalmú bor.
A bordeux-i borvidék a világ leghíresebb és Franciaország legnagyobb bortermelő vidéke. A minőségi borok egynegyede itt születik a kisebb-nagyobb chateau-kban. Borkultúráját a rómaiak alapozták meg. Itt 89%-ban vörösbort termelnek. Három szőlőfajta
cabernet sauvignon, cabernet franc és merlot amelyek házasítása a legnagyobb hatást gyakorolták a borkészítés világára. A cabernet sauvignon a házasítások több mint felét adja és a boroknak néhány éves érlelés után igazi ízük lesz, fiatalon elég markánsan cseresek.
A képeket a pinterest.com-ról hoztam.
